Bruchko , vagyis Bruce Olson becenevén. 19 évesen, szülei akarata ellenére nekivágott a nagyvilágnak, hogy misszionáriusként segítsen ott ahol tud. Egy dél-amerikai őserdőben, egy megközelíthetetlen, gyilkos törzsben a motilone indiánok között telepedett le, átélve fogságot, kínzásokat, magányt, betegséget. Megtanulta a nyelvüket, befogadták, része lett a törzs életének, mindennapjainak. Ő pedig bevezette őket a legalapvetőbb egészségügyi rendszabályokba, mezőgazdaságba és megtanította őket kulturális örökségük megőrzésének fontosságára.
Brucko egy példakép, hisz a városi dzsungel is tele van vad "indiánokkal", emberekkel , kik mellettünk mennek el az utcán, élik le életüket sokszor észrevétlen...épp csak figyelni kell, rájuk nézni, meghallani őket, s elmondani mindazt amire talán ők nem képesek, mert nem tudják a hogyant...majd adni kell, új képeket, ízeket, érzéseket; formálni, alakítani, megérlelni... s az ember már nem is kívülálló, hanem része valaminek, része a városnak, a nyüzsgésnek...beleolvadva, valamiképp úgy mint ők, s valamiképp mégis máshogyan.

http://www.bruceolson.com

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.